Transzferek, egy vagy többnapos túrák, országos túrák, reptértől – reptérig, hoteltől hotelig, vagy reptértől hotelig és vissza! 14 fő és / vagy 20 fő R tágas, kényelmes, elegáns, légkondicionált utastér, tágas, nagy csomagtartó a bőröndöknek, * magyar vagy angol nyelvű túra és idegenvezető * sokévnyi turisztikai szakmai tapasztalat
6+1 személyes 4x4 terepjáróval, akár több terepjáró járművel és személyautókkal is vállalunk önálló transzfereket, egy vagy többnapos túrákat, országos túrákat, reptértől – reptérig, hoteltől hotelig, vagy reptértől hotelig és vissza Albánia egész területén!
Albánia mediterán éghajlata egész évben lehetőséget biztosít, városnézésre, gasztro túrákra, tajózásra.
Cím: Tirana, Rruga e Xibrakëve 47.
Tel: + 355.42232238, + 355.42234903,
Misszióvezető: Balla Lóránt
Email: mission.tia@mfa.gov.hu
Konzul: dr. Kulcsár Antal
Ügyeleti telefonszámok:
Magyarországról ingyenesen a 06-80-36-80-36 zöldszámon,
külföldről a +36-80-36-80-36
WhatsApp +36-30-36-36-111
Viber +36-30-36-36-555
Budapest 1062 Andrássy út 132; 2/3, Hungary
Tel/Fax: +3613361098
+36 30 201 3676
Email: embassy.budapest@mfa.gov.al
Baráti társaságok részére szervezünk csapatépítő, túrákat egész évben.
A magyarok megtalálták Albániát, mind többen látogattak el, nyaralni, pihenni
Az Adriai tengertől a földközi tengerig visszük utasainkat egész évben
Amit tudni kell
Egy baráti ország, ahol a magyarokat mindig szívesen látják. Elsősorban tengerpartját ismerik a magyarok, de ha már valaki ellátogat és megismeri gyönyörű tájait, biztos, hogy újra vissza szeretne térni, hogy megismerje hegyeit, kanyonjait, és édesvízi tavait. Fővárosa és legnagyobb városa: Tirana (Tiranë), mellett Durres (Durrës) - mint a legnagyobb kikötőváros és üdülőhely, Vlora (Vlorë), szintén a kikötőjéről is ismert, valamint kontinentális városai Elbasan, Shkodra, Kamza...
amit érdemes tudni!
1. Nem ellenőrződ az úti okmányaidat!
Tévhit, hogy Albániai belépéshez útlevél kell. Útlevéllel is be lehet lépni természetesen, de elégséges a személyi igazolvány!
DE!
Az igazolványnak a belépéstől legalább 90 napig érvényesnek kell lenni! Ha ez nincs meg, a határrendészet elutasíthatja a belépésedet. Autóval legrosszabb esetben visszafordulsz, de a reptéren ott ragadhatsz a terminálban, mint Tom Hanks, a Terminál c. filmben, Karkhoziából.....
Nagyon fontos járművel utazás esetén az érvényes "nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány" (leánykori nevén a "zöld kártya")! Ezt nagyon komolyan veszik (tranzit országokban is, pl. Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegró stb....).
Ha nincs nálad érvényes igazolvány kinyomtatva, a határrendészet megtagadhatja a belépést.
Jó hír, hogy minden határátkelőn van biztosítási ügynök (kis irodákban, bódékban, mert az Albán gépjármű felelősségbiztosítás csak belföldön érvényes, külföldön nem, mint pl. az olaszoknál, ezért jó üzlet ezt árulni 24 órában a biztosítók részéről a határon), ezért ha ebbe a dugába estél, semmi gond, plusz pénzért megveheted....Na de minek költs erre...
Célszerű eltenni a hazai TB kártyádat, mert a magyar és az Albán állam között egészségügyi- baleset ellátási nemzetközi egyezmény van hatályban már elég régen, magyarokat magyar biztosítás alapján ellát itt is az egészségügyi. rendszer (cserében az albánt is a magyar rendszer).
Mentsd el a fontos albán telefonszámokat (Magyar konzulátus, segélyhívók, Albán Tregu ❤ stb.)
2. Otthon vásárolsz albán LEK-et!
Magyarországon is olykor lehet vásárolni albán fizetőeszközt, LEK-et, jellemzően Budapesten, de rettenetesen drága (rossz beidegződés pl. a korábbi horvát kuna váltás miatt, vagy a kádári valuta könyv miatt 😃 ).
Albániában a nemzetgazdaságban is számottevő tétel miatt hatalmas a vendégmunkások hazautalása, ezért megszámlálhatatlan helyen van pénzváltó, ahol korrekt és egységes árfolyamon váltanak főleg eurót, de bármi más "kemény" valutát, akár az utcai árusok is (nem az árfolyamon nyerészkednek, de ez egy másik történet).
Boltokban is fizethetsz itt euróval, és akár LEK-ben is adnak vissza, ha úgy kéred.
Persze 50 LEK tétel kávét nem lehet euróban kifizetni, fém eurót nem fogadják el szívesen.
Ezért hozz pl. eurót és válts olykor - olykor épp annyi LEK-et, amennyit 1-2 napi költésre előre gondolsz.
Ha van, hozz bankkártyát, viszonylag sok - sok helyen tudsz fizetni, én kb. 60-40 %-ban ezt használom évek óta. Pénzfelvételt azonban a bankok nem tolerálják kedvesen, erre ne építs.... (Nem Albán specifikus probléma!)
Volt már, aki mindenféle fizetőeszköz nélkül utazott ki, pusztán forinttal (van ilyen is 🙂, pl. egy kiadós párkapcsolati veszekedés után felpattant a sértődött pasi az első gépre, ami itt tette le 😃), ha ilyen csapdába esel, akkor sincs gond, Tiranában váltanak forintot is LEK-re, természetesen horror árfolyamon….
3. Nem regisztrálsz konzuli védelemre!
A konzuli védelem jó. Pár perc és regisztráció után praktikusabban élvezed a konzuli szolgáltatásokat és védelmet, akárcsak, ha elhagyod az úti okmányodat, de komolyabb bajok esetén is. A magyar külképviseleti misszióra bármikor korrektül számíthatsz!
4. Nem tájékozódsz, hová jössz!
Nagyon sokan csak azért jönnek Albániába, mert "olcsónak" vélt, jó alternatíva Dalmáciával szemben.
Ugyanakkor Albánia annyira színes és kedves, vendégszerető és egyedi ország nem csak Európában, de mondhatni a globális világban is, hogy feltétlenül érdemes előre olvasni, kb. mi ez az ország, kb. hová érdemes utazni személy szerint neked az országon belül.
Tapasztalatom évek óta, hétről hétre az a kérdés sor, amitől folyton begöndörödik a hajam, hogy "hol érdemes szállást foglalni, hová érdemes menni, ahol olcsó a pizza" stb.....
Kb., mintha az albán azt kérdezni, hová érdemes menni Magyarországon, hol olcsó a szállás....
Az Albánia I ❤ csoportom immár több, mint 22.500 tag posztjaival, kommentjeivel éppen ilyen kérdésekre ad választ.
Olvasni - olvasni, keresni - keresni és tájékozódni!!!
Albánia klasszisokkal több, mint "Ksamil Bora-Bora" kamu fehér homok (hegyi kőpor) zsúfolt strand!!!
5. Nem vagy barátságos a hatósági emberekkel!
Régi igazság az, hogy "amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten” …
Hatósági embereket nem szívesen kedvelik a népek, de Albánia egyik nagy erénye a mélységes tolerancia és a vendégszeretet.... Mivel az albán hatósági emberek is csak albánok, ezért nagyon kedvesek és segítőkészek, bármennyire is mufurcok első látásra.
De ha pökhendién állsz hozzájuk, akkor buksz...
Ha szabályt sértesz, légy kellően alázatos, ezt nagyon szívesen veszik és nyerhetsz... Pláne, ha nagyon szorul a hurok, egy kis baksissal megtámogathatod a probléma rendezését, mert azt is nagyon szívesen veszik, de csak okosan, mert itt is baj is lehet belőle, jobb a békesség, mert már itt is vannak testkamerák…!!!
6. Negatív előítéletekkel jössz!
Albánok sajátossága, hogy fordítva bólogatnak.
Itt a fejrázás az "igen" és a bólogatás a "nem".....
És, hogy nekünk, magyaroknak még rosszabb legyen a szitu, albánul a nem, azt úgy mondják, hogy "jó"...
Így ha vadul bólogatsz valamire és még hozzá is teszed, hogy "jó-jó", akkor az albán jó eséllyel azt érti, hogy valami nagyon nem jó, nem stimmel neked....
Ezért inkább mondogasd, ha rendben van, hogy "ok" (ők is használják napi szinten egymás között), vagy, hogy "no"....
Ha nagyon jó fej akarsz lenni, ha valami ok, mond, hogy "mire" ("mir" kiejtve), ami albánul a jó....
Vagy a "po", ami igen.... Mondogasd, hogy "po-po", igen - igen... Ez nekik nagyon tetszik, ha külföldi mondja...
7. Össze-vissza bólogatsz, vagy rázod a fejed!
Albánok sajátossága, hogy fordítva bólogatnak.
Itt a fejrázás az "igen" és a bólogatás a "nem".....
És, hogy nekünk, magyaroknak még rosszabb legyen a szitu, albánul a nem, azt úgy mondják, hogy "jó"...
Így ha vadul bólogatsz valamire és még hozzá is teszed, hogy "jó-jó", akkor az albán jó eséllyel azt érti, hogy valami nagyon nem jó, nem stimmel neked....
Ezért inkább mondogasd, ha rendben van, hogy "ok" (ők is használják napi szinten egymás között), vagy, hogy "no"....
Ha nagyon jó fej akarsz lenni, ha valami ok, mond, hogy "mire" ("mir" kiejtve), ami albánul a jó....
Vagy a "po", ami igen.... Mondogasd, hogy "po-po", igen - igen... Ez nekik nagyon tetszik, ha külföldi mondja...
8. Borravalót erőlteted!
Albániában nincs borravaló. Természetesen ők sem ellenségei a pénznek, de nem várják el. Ha elégedett vagy és adsz, elfogadják, de vidéken többnyire ma még nem is értik, miért adsz többet, mint ami a blokkon van.
9. Nem étkezel körültekintően!
Örök és globális turisztikai szabály, ha jót akarsz enni, egyél ott, ahol a helyiek esznek. Ezért, ha nincs különösebb igényed arra, hogy abroszos, három kanál, három villa, három kés, három pohár teríték mellett étkezz, keresd Albániában a papír abroszos kisvendéglőket és ne csak az árak miatt, hanem azért is, mert jobb eséllyel jutsz tradicionális albán ételekhez. És ha már anyagiak jönnek szóba, ma már érdemes ügyelni arra, hogy itt is jó eséllyel érdemes előre tisztában lenni az árakkal, legjobb, ha van beárazott menü. Az albánok a szegénység miatt hajlamosak arra, hogy úgy véljék, a külföldi jóval tehetősebb náluk, ezért külföldinek többnyire drágább a cech, mint a helyeiknek. Árazott menü esetén ilyen hiba nem fordulhat elő. Természetesen ez nem tipikus, de könnyen bele lehet futni....
10. Nem kérdezel!
Albániában az emberek helyi sajátosság szerint élnek, ami a tájékozódást illeti. Nyilván törekednek a turisztika miatt kellő tájékoztatási rendszert is alkalmazni, de a saját életük, szokásaik mellett ez még fényévekre van a tökéletestől. Nem egy Hamburgi rendszer... mondhatni.
Tiranában pl. a buszok természetesen kaptak vonal számot, de itt nem értik pl., melyik a sebes hetes.... Itt a buszok vonalait arról ismerik, hová megy... Tüdőszanatóriumi busz, traktorgyári busz (traktorgyár 30 éve nincs), porcelángyári busz (már az sincs), filmgyári busz (na, az még van) .... stb.
Buszmegálló bárhol lehet vidéken.... Menetrend... hááát...
Viszont ami zseniálisan működik, az az, hogy mindig mindent kérdezni kell bátran (ők is ezt teszik). Egyrészt igen jelentős gyakorlati haszna van, ha kérdezel, másrészt komoly örömöt okoz nekik az, ha segíthetnek a kérdésre adott válaszaikkal.
Főleg fiatalok már beszélik az angolt, sokan tudnak olaszul és délen görögül. Bár a legtöbb vendégmunkás ma is Németországban dolgozik, a német valahogy nem tapadt meg nekik.
nézze meg merre indul!
Repülővel
Budapestről a WizzAir-nak heti 2 közvetlen járat van Tiranába. Menetidő 1óra 30 perc. Ha "fapados" járatot veszünk igénybe, érdemes 1-2 hónappal az indulás előtt már megvenni a jegyet. Fontos hogy tisztában legyünk milyen poggyászt szeretnénk magunkkal vinni, mivel a bőrönd viteldíja magasabb lehet mint az utazás ára.
Kettő vagy négy keréken - autóval, motorral
Először is készüljünk fel egy 12-16 órás útra. Maga a távolság 1000-1200km, de figyelembe kell venni, hogy legalább 3 határon át kell lépni.
A javasolt út Belgrádon keresztül vezet, majd el tudjuk dönteni, hogy Szerbia után Montenegrón, Koszovón vagy Észak Macedónián keresztül menjük tovább.
Szerbiában az autópálya fizetőskapus, ha nem térünk le, akkor két szakaszt kell fizetni a Belgrád előttit és utánnit.
A legrövidebb út Koszovón keresztül. Nisnél kell letérni az autópályáról Pristina (Koszovó) felé. Ez az útszakasz mindössze 150km, de mivel nem autópálya 3 órás útra kell számítani.
A Koszovón nem érvényes a magyar zöldkártya, ezért a határon lévő biztosítási alkusznál kötelezően kell biztosítást venni, 15€-ért 30 napra.
Pristina után érdemes tankolni, kb. a Pristinai repülőtértől végig az autópályán a Tiranai repülőtérig nincs benzinkút, ez kb 160km szakasz. Egy helyen kell autópályadíjat fizetni
Vlora felé érdemesebb Macedónián keresztül utazni, egész Szkopljeig autópálya van, majd fizetős autóút. A fizetés kapuknál történik, amik elég sűrűn vannak. Feldűnően "alternatív" árfolyamon számolják az euró-t, ezért itt érdemes helyi pénzben fizetni a kapuknál.
Montenegrón keresztül is el lehet jutni Albániába, részben már elkészült az autóút, lehet, hogy valamennyivel hosszabb az út, de a táj mindenért kárpótol.
Aki közúton szeretne eljutni Albániába, minden esetben érdeklődjön, hogy a határokon mennyi a várakozási időre, hol van aktuális út javítás, szükség esetén keressen alternatív lehetőséget, elkerülve az akár több órás várakozást határnál, útszakasznál.
Busszal
Közvetlen járat hijjában, Belgrád (Szerbia) és Pristinai (Koszovó) átszállással juthatunk el Tiranába. Az út kb. 26-30 óra. Talán előny, talán hátrány de a Belgrádi 7 órás csatlakozás várás, valamint a 4 órás várakozás Pristinában elég időt ad ezen városok megismerésére is.
...minden ami szemnek szájnak ingere.
Nem tudod, mit egyél, hogyan rendelj Albániában?
És egyáltalán mi a szokásos ár? Mit minek neveznek?
Albánia igen kedvelt a gasztronómiája miatt is!
Az Albán konyhában hagyományosan megjelennek a Török, Olasz és Görög és általában a mediterrán ízek és elkészítési módok, de mondhatni, hogy az Albán konyha egyedi és jellegzetes.
Sokan jönnek a téli hónapokban is Albániába csak azért, hogy kifejezetten élvezzék az itteni ételeket, még a gasztronómiai kultúrájáról híres Olaszországból is!
De mi mennyibe kerül? Összeállítottam egy kis összefoglalót, annak érdekében is, hogy mi a szokásos ár (mértékadó árak), mit minek neveznek.
Általánosságban az Albánok nagyon kevés levest esznek, leginkább elterjedt reggeliző levesük a pace (pácse) a többnyire borjúfejből készített húsos leves, amihez pilaf-ot, főtt rizst esznek. Tipikusan ronda, de finom! Érdekessége még az Albán konyhának, hogy főleg fiatal állatokat vágnak, azaz borjút, malacot, bárányt, kicsi kecskét… És természetesen sok a hal és egyéb tengeri „gyümölcs” …
Ételek
Igen kedveltek a saláták, ezek mennyiségtől és alapanyagtól függően 150 LEK-től indulnak akár 500 LEK is lehet. Albániában szokás étkezés előtt eszegetni, vagy beszélgetés, iszogatás közben „csipegetni”. A szokásos és nemzetközi nyelven ismert saláták mellett igen kedvelt a falusi vegyes saláta, "salat fshatar". Zseniális a savanyúság, szinte mindenhol házi (olcsóbb elkészíteni, mint megvenni), a "turshi"
Rendkívül finomak és változatosak az Albán sajtok és kemény sajtokat "djath kaçkavall" grillezik is.
Elterjedt a pizza, amit nagyon jól készítenek és 400 – 500, esetleg 800 LEK.
Olasz módira elterjedtek a spagettik – makarónik, ezek ára 200 LEK-től indul, attól függően, mi van rajta – hozzá. Érdekesség, hogy itt a tészta a "makarona", ami nem feltétlenül azonos a csőtésztával, hanem gyűjtő megnevezés a tésztára.
Érdemes kipróbálni a tenger gyümölcseivel, mert nagyon jól készítik.
Sült burgonyában érdemes keresni a helyben tisztítottat, mert az egyébként is finom Albán „krumpli” frissen sütve zseniális, ára 200-300 LEK.
Húsételekben vezet a borjú és a malac hús, valamint a rengeteg különféle hal.
A bárány és kecske húsokat (birka nemigen van) csontosan készítik és árusítják, de többnyire a malacot is, mert nem szokás úgy bontani, mint Magyarországon szokás.
Nagyon elterjedt a qoftë („tyofte”) faparázson sütve. Ez darált hús rudacskák, mint a csevapcsicsa, miccs . stb.... ennek ára már 25 LEK-től indul / db.
A húsok nevei, amit könnyen ki lehet ejteni:
Borjúhús: mishi viçi – „mis vicsi” 1.200 – 1.500 LEK.
Malachús: mishi gici – „mis gici” 1.000 – 1.300 LEK
Malachús: mishi derri – „mis derri” 1.000 – 1.300 LEK
Bárányhús: mishi qingji – „mis tyingyi” 1.500 – 1.800 LEK
Birkahús: mishi dele
Kecskehús: mishi kec – „mis kec” 1.500 – 1.800 LEK
Csirkehús: mishi pule – „mis pule” 800 – 1.000 LEK, de a házi drágább
Csirkemell: fileto pule (Az árak 1 kg-ra és sültre vonatkoznak.)
És végezetül a tengeri „gyümölcsök” (a tenger a „deti”)
Kagyló már 500 LEK körül kapható
Rák – Albánul „karkalec” 700 – 1.200 LEK
Tintahal – „kallamar” kétfélével találkozni, fehér színű 600 LEK-től indul és van vöröses színű 1.200 LEK-től indul.
Szardínia nagyon finom és friss, „sardel” már 400 LEK-től kapható
Nagyobb halak pl. a „koc” (növény evő) és a „levrek” (húsevő), ami elterjedt és finom, 800 LEK-től.
Kedvelt hal a "merluc", ami tulajdonképpen az általunk ismert "hekk", magyarul "csacsi hal", csak nem óceáni, hanem Földközi tengerben halászható - fogható. Kevés benne a szálka.
Sok helyen, ahol boltban árusítanak, 100 LEK-ért meg is sütik ezeket.
Sajnos már Albániában is van tavi, tenyésztett hal, ami ugye már ne vadhal. Ezt ha lehet kerüld.
Nagyon tudom ajánlani a zöldségeket és a gyümölcsöket megvásárolni, lépten - nyomon zöldségesekbe lehet botlani.
Július eleji árak pl. sárgadinnye 80 LEK, görögdinnye 20 LEK, paradicsom (érdemes a csúnya, sárgását választani, mert zamatos) 70 LEK, uborka 40 LEK, körte 40 LEK, barackok 40 LEK…Vannak itt is import áruk, de bátran rá kell kérdezni, hogy Albán termék e!
Rengeteg a sütemény bolt és nagyon – nagyon változatos és finom sütiket készítetek, közöttük sok tradicionális Albán sütit! Ne hagyjátok ki! Trilece kihagyhatatlan!!
Nagyon tudom ajánlani a zöldségeket és a gyümölcsöket megvásárolni, lépten - nyomon zöldségesekbe lehet botlani.
Július eleji árak pl. sárgadinnye 80 LEK, görögdinnye 20 LEK, paradicsom (érdemes a csúnya, sárgását választani, mert zamatos) 70 LEK, uborka 40 LEK, körte 40 LEK, barackok 40 LEK…Vannak itt is import áruk, de bátran rá kell kérdezni, hogy Albán termék e!
Rengeteg a sütemény bolt és nagyon – nagyon változatos és finom sütiket készítetek, közöttük sok tradicionális Albán sütit! Ne hagyjátok ki! Trilece kihagyhatatlan!!
Italok
Italban a raki, a szőlőpálinka tradicionális, ezt mindenhol lehet venni, nem törkölypálinka, tiszta szőlőbogyókból főzik és 50-80 LEK az ára.
Nagyon finomak az Albán sörök (birrë), főleg csapolva (kriko): Kaon, Gold, King, Korça (ebből készül barna is), Tirana, Kuqalashe, Elbar (ebből készül szűretlen búza), Stela /nem Stella/, ez készül szűretlen búzából is és a koszovói Peja, stb. A vélemények megoszlanak, de nagyából ez a sorrend minőségben is.
Ennek ára 100 - 200 LEK a vendéglátásban.
Sajnos elterjedt a sok külföldi sör, kis üveges Heineken, Amstel stb., ezek már drágábbak, 150 LEK-től indulnak az árak. (Üveges sör: birrë shishe).
Ásványvizeik félliteres 50 – 100 LEK (szénsavas neve: „me gaz”, szénsavmentes neve: „pa gaz)
Üdítőitalok a szokásos márkák, 150 LEK (+/-)
Kávéban nagyon finomakat készítenek, 50 – 80 LEK.
Készítenek sok helyen török kávét is (itt már a készítésnél belekerül a cukor, ezért rendeléskor szólni kell, hogy kevés - pak sheqer -, vagy több cukorral kéritek).
Mindenhol árusítanak teát (çaj: „csáj”) és cappuccino-t is, 100 LEK.
A cappuccino esetén megkérdezik, kávéból, vagy porból kéred?
...éttermek, büfék, kávézók.
Étkező helyek és kávézók szinte mindenütt vannak, egymás mellett sorakozva is.
Aki nem idegenkedik az egyszerűbb helyektől, érdemes kipróbálni azokat az étkező helyeket, ahol Albánokat látni, ezek eléggé autentikusak, jellemzően itt az asztal papír terítővel van borítva, nem abrosszal.
Örök és globális turisztikai szabály, ha jót akarsz enni, egyél ott, ahol a helyiek esznek. Ezért ha nincs különösebb igényed arra, hogy abroszos, három kanál, három villa, három kés, három pohár teríték mellett étkezz, keresd Albániában a papír abroszos kisvendéglőket és ne csak az árak miatt, hanem azért is, mert jobb eséllyel jutsz tradicionális albán ételekhez.
És ha már anyagiak jönnek szóba, ma már érdemes ügyelni arra, hogy itt is jó eséllyel érdemes előre tisztában lenni az árakkal, legjobb, ha van beárazott menü.
Az albánok a szegénység miatt hajlamosak arra, hogy úgy véljék, a külföldi jóval tehetősebb náluk, ezért külföldinek többnyire drágább a cech, mint a helyeiknek. Árazott menü esetén ilyen hiba nem fordulhat elő. Természetesen ez nem tipikus, de könnyen bele lehet futni…
A nyitvatartás kora reggeltől késő éjszakáig tart, nemcsak a vendéglátók, de a zöldségesek és a boltok sem zárnak be, és nincs a mediterránban szokásos délutáni „szieszta”.
régiók, városok.
Tirana Albánia fővárosa és legnagyobb városa, amely rengeteg látnivalót és élményt kínál a látogatóknak.
Tirana tele van történelmi, kulturális és természeti szépségekkel. A város színes épületei, modern művészeti galériái, zöld parkjai és hangulatos kávézói mind hozzájárulnak egyedülálló bájához. Ha szereted a múzeumokat, akkor Tirana a te paradicsomod. Itt található a Nemzeti Történeti Múzeum, amely Albánia történelmét mutatja be az őskortól napjainkig. A múzeum legkiemelkedőbb darabja a Skanderbeg szobor, amely Albánia nemzeti hősét ábrázolja. A Nemzeti Művészeti Galéria pedig Albánia legnagyobb művészeti gyűjteménye, amely kortárs és klasszikus alkotásokat egyaránt bemutat. A városban rengeteg más látnivaló is vár rád. Például a Skanderbeg tér, amely Tirana központi tere és a város szimbóluma. Itt található a Skanderbeg emlékmű, az Et'hem Bey mecset, az Óra Torony és a városháza. A tér körül sétálva élvezheted a város pezsgését és hangulatát. Ha szereted a természetet, akkor látogass el a Dajti Nemzeti Parkba, amely Tirana hegyvidéki részén található. Itt csodálatos kilátás nyílik a városra és a környező tájra.
Tirana egy csodálatos város, amely sok meglepetést tartogat a látogatóinak. Ha szeretnéd felfedezni Tirana turisztikai helyeit és múzeumait, akkor ne habozz tovább! Foglalj jegyet most és élvezd Tirana varázslatos hangulatát!
Üzlet és Shopping
Tirana egy remek választás azoknak, akik üzleti vagy shoping céllal utaznak Albániába. A városban sok lehetőség van a sikeres tárgyalásokra, bemutatókra és konferenciákra, valamint a kellemes és gazdag vásárlásokra. Tirana egy modern és pezsgő város, ahol nem fog unatkozni senki. Ha még nem járt Tirana városban, akkor érdemes ellátogatnia ide és felfedeznie az üzleti élet és a shoping lehetőségeit!
Tirana nem csak az üzleti életben nyújt sok lehetőséget, hanem a shopingban is. A városban számos bevásárlóközpont, butik, piac és szuvenírbolt található, ahol mindenki megtalálhatja a kedvére való termékeket. A városban sokféle áru kapható, például ruházat, cipő, ékszer, elektronika, könyv, művészeti tárgyak és albán kézműves termékek. A városban kedvező az árszínvonal, így sokat lehet spórolni a vásárlásokon. A városban sok barátságos és segítőkész eladó dolgozik, akik szívesen tanácsot adnak vagy információt nyújtanak.
Ha ínyenc vagy, akkor érdemes ellátogatnod a város szivében lévő Pazari i Ri-re (Új Piac). Itt friss zöldséget, gyümölcsöt, sajtot, húst és halat vásárolhatsz a helyi termelőktől. Megkóstolhatod a helyi konyha különlegességeit, a byrek-et (töltött rétestészta), a tavë kosi-t (juhtúrós rakott bárány) vagy a baklavát (diós rétes). A piac mellett található a Tregu Elektrik (Elektromos Piac), ahol régi lemezeket, könyveket és más kincseket találhatsz.
Kruja - Petrela - Bunk'Art
Tirana város vonzáskörzete
Kruja-vár: A Kruja-vár Albánia egyik leghíresebb történelmi emléke, amely a 15. században volt a nemzeti hős, Skanderbeg székhelye. A várban található egy múzeum, amely bemutatja Skanderbeg életét és harcait az oszmánok ellen. A vár körül egy hangulatos óváros terül el, ahol szuveníreket, kézműves termékeket és helyi specialitásokat vásárolhatsz.
Petrela-vár: A Petrela-vár egy másik középkori erődítmény Tirana közelében, amely egy magas sziklán áll. A várban egy étterem működik, ahonnan gyönyörű panoráma tárul eléd. A vár környékén szintén sok túraútvonal található, amelyek átvezetnek a zöldellő dombokon és falvakon.
Bunk'Art: A Bunk'Art egy egyedülálló múzeum Tirana mellett, amely egy hatalmas bunkerben található. A bunker eredetileg Enver Hoxha kommunista diktátor menedékhelye volt, de most már egy művészeti és történelmi kiállításnak ad otthont. A bunkerben több mint 100 szoba van, amelyek bemutatják Albánia történelmét a második világháborútól napjainkig.
Dajti-hegység: A Dajti-hegység Tirana háttérében magasodik, és egy nemzeti park része. Itt számos túraútvonalat találhatsz, amelyek közül néhány akár a hegy csúcsára is elvezet. A hegyről csodálatos kilátás nyílik a városra és a környező tájra. Ha szeretnéd még izgalmasabbá tenni az utadat, akkor vehetsz egy kabinos felvonót, amely 15 perc alatt felvisz a hegyre
Ha szereted a történelmi és kulturális nevezetességeket, akkor Durres városa és környéke tökéletes úti cél számodra.
Durres Albánia legnagyobb kikötővárosa, amely a Földközi-tenger partján fekszik. A város több mint 3000 éves múltra tekint vissza, és számos római, bizánci és oszmán emléket őriz. Megcsodálhatod a híres Durresi Amfiteátrumot, amely a Balkán legnagyobb ilyen építménye,
a Durresi Kastélyt, amely a város védelmét szolgálta a középkorban, vagy a Királyi Villát, amely ahol Zogu király lakott. A városban számos múzeum is található, például az Albán Történelmi és Régészeti Múzeum, ahol megismerheted az ország gazdag történelmét és kultúráját.
Durres városa és környéke tehát egy csodálatos hely, ahol mindenki megtalálja a maga szórakozását. Akár történelmet, akár kultúrát, akár természetet szeretnél felfedezni, itt biztosan nem fogsz unatkozni. Foglalj most utat Durresbe, és élvezd az albán vendégszeretetet!
Saranda egy gyönyörű város Albániában, amely a Jón-tenger partján fekszik. Saranda népszerű turisztikai célpont, mert sok látnivalót kínál a látogatóknak
Saranda közel van a Butrint Nemzeti Parkhoz, ahol egy ősi római város romjait lehet megcsodálni. A parkban több mint 1200 növény- és állatfaj él, és számos történelmi és kulturális emléket találhatunk, mint például a színházat, a bazilikát vagy a baptisteriumot. Saranda számos stranddal és öböllel rendelkezik, ahol lehet fürdeni, napozni vagy vízi sportokat űzni. A legnépszerűbb strandok közé tartozik a Ksamil-szigetek, a Pasqyra vagy a Mirror Beach. Saranda kulturális és gasztronómiai élményeket is nyújt, például a Szent Miklós-templomot, a Lëkurësi-kastélyt vagy a helyi halételeket. A templom egy 6. századi ortodox épület, amely freskókkal és ikonokkal díszített. A kastély egy 16. századi erődítmény, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra és a tengerre. A halételek közül kiemelkedik a byrek me peshk (halas pite), a tavë kosi me peshk (joghurtos hal) vagy a sarande (hallevest). Saranda egy csodálatos hely, ahol érdemes eltölteni egy pár napot vagy akár egy hetet is.
Ha Albániában jársz, és szereted a természetet, a történelmet és a kultúrát, akkor mindenképpen látogass el Lukova városába! Lukova a délnyugati parton fekszik, két domb között, amelyeket olajfa- és narancsültetvények borítanak.
A város magassága kb. 150 méter a tenger felett, és számos gyönyörű strandot rejt a partján. A város lakossága kb. 3000 fő. Lukova neve a zöld tájra utal, hiszen a régi szláv nyelven "luk" jelentése zöld hely vagy sűrű erdő. A város mai települése a középkorban alakult ki, valószínűleg a Bizánci Birodalom utolsó évszázadaiban. A városka utcái keskenyek és középkori jellegűek, kőkockákkal burkoltak. A szocialista időszakban a város teraszosan épült fel, és ez a táj ma is látható. Lukova gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. A férfiak hagyományos viselete a 20. század elejéig a fustanella volt, míg a nők ruházata megegyezik a többi tengerparti falu ruházatával. A dalok polifonikusak, különösen érdekesek az esküvői és halotti rituálék. Lukova legnagyobb vonzereje azonban kétségkívül a tengerpartja. A felső város nem közvetlenül a tengerparton fekszik, hanem egy kb. 4 km hosszú kígyózó úton lehet lejutni hozzá. Lukova strandja egy gyönyörű és viszonylag csendes strand, ahol nincs sok akció, mint például vízi sportok, így tökéletes hely a pihenésre. A környezet csodálatos, és mivel távol van a várostól, csak a zöld dombokat, sziklákat és a nyugodt türkizkék vizet látod körülötted. Azonban vannak néhány étterem, ahol finom mediterrán ételeket szolgálnak fel. Az egyik étterem egy szikla tetején épült, amelyben egy bunker található. A bunkert a kommunista időszakban építették a hidegháború alatt, hogy megvédjék a partvonalat. Lukova tehát egy remek hely arra, hogy élvezd a természetet, megismerd az albán történelmet és kultúrát, és feltöltődj energiával. Ne hagyd ki ezt az albán kék falut!
„ Lukova gyönyörű strandja ideális hely a nyugalom élvezetére, hiszen rendkívüli természeti környezetben található, távol a tengerpart legkeresettebb városaitól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem rendelkezik minden szolgáltatással, beleértve a napozóágyak vagy napernyők bérlését. Ezen a strandon mediterrán ételeket talál, amelyek a lenyűgöző kilátással kombinálva hatalmas örömet okoznak. Míg aki egy természeti élményt szeretne megtapasztalni, az csak emelje fel a szemét, és netévessze szem elől a kristálytiszta vizeket és az ott csúcsosodó zöld dombok kontrasztját. „/-"National Geographic" magazin-/